Dalárda

Két szó: online karaoke. A szélessávú internet terjedésével végre az önbizalomhiánnyal küszködő dalospacsirták is előjöhetnek rejtekükről, helyesebben akár ott is maradhatnak, és a számítógép relatív magányában felénekelhetik kedvenc számaikat, a sikerültebbeket meg jól megoszthatják velünk itt a Dalárdában. Napi nóta, nektek.

Friss topikok

Linkblog

A megismerés öröme

2009.01.23. 23:55 | -gabe- | Szólj hozzá!

Címkék: dal karaoke oldies gene mcdaniels

Sokat gondolkoztam rajta, mi is fogott meg ennyire az online karaoke-ban. Hiszen egy ujjamon meg tudom számolni mikor énekeltem élőben, a webről meg néha le sem lehet vakarni. 

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján arra kellett rájönnöm, hogy két dolog miatt lesz számomra igazán addiktív egy karaoke oldal, ezek a közösségi funkciók és a versenyek. Érdekes módon nekem sokkal kevésbé fontos a hangminőség, hiszen az otthoni felszereléssel amúgy sem lehet villantani, így pl. a SingSnap mixere kifejezetten zavart, amíg ki nem ismertem nagyjából a hasfájásait. Ezt az eszközt a hangminőség javítására fejlesztette ki az oldal, aminek segítségével a zenei alapot utólag keverjük az elkészült felvétel alá, így annak minősége nem függ a számítógép hangkártyájától.

Örülnöm kellett volna neki, engem viszont inkább frusztrál a gagyi 8000 Ft-os karaoke mikrofonom által eltorzított hangomat hallani a jó minőségű zenei alap fölött. Ez van.

Visszatérve a lényegre amíg felénekelsz egy számot, addig pusztán az éneklés öröme számít, viszont ha elkészült, onnantól remegve várod, hogy mit szólnak hozzá a többiek. Minél több közösségi funkciót biztosít egy site - pl. számszerű- és szöveges értékelés, dalok megosztása, duett éneklés, címlapra kerülés lehetősége, stb. - annál érdekesebb lesz számomra a dolog. Szinte ünnepi érzés, amikor értesítés érkezik, hogy valaki véleményezte az egyik felvételemet, és hiába tudom, hogy itt nem illik leszólni egymást, és gyatra produkciók is kapnak lelkendező "kritikákat", azért jól esik az ember lelkének a bátorítás.

A versenyek pedig nem csak komoly(abb) produkcióra és rendszeresebb felvételekre ösztönöznek, hanem általuk olyan remek előadókat és dalokat ismerhetek meg akiknek azelőtt - persze tudom, ez az én hibám - hírét sem hallottam. Így találtam rá pl. a The Specials-ra, Gene McDaniels-re, vagy akár az Alabama-ra. A versenyek mindig megerősítenek benne, hogy bármilyen zenei stílusban lehet minőséget, maradandót és szívhez szólót - legalábbis az én szívemhez szólót ;) - alkotni. És ez nekem jó.

Gene McDaniels - One Hundred Pounds Of Clay

UPDATE: sajnos ezt az alapot is bedarálták a jogdíjviták, úgyhogy alant az eredeti felvételt hallgathatjátok.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dalarda.blog.hu/api/trackback/id/tr14898735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása