Mitől lesz legális egy karaoke oldal? Hogy lehet az, hogy híres előadók toplistás számait hallgathatjuk meg ingyenesen, sőt elkészíthetjük belőle saját felvételünket?
A kulcsszó: jogdíj. A szerzői jog több szinten védi a szerzőt (és az előadót is, meg a kiadót is), nehogy a gaz internetes hordák megfosszák őket jogos jussuktól. Az idealisztikus elképzelés szerint a szerző megír egy (zene)számot, az előadó elő- a kiadó meg kiadja, és akárhányszor felcsendül a rádióban, tévében, kocsmában, ne adj Isten karaoke bulin, a felhasználók szépen csengetnek az előbbi hármasnak.
Lévén meglehetősen macerás egyenként megkeresni a szereplőket és engedélyt kérni az általuk szerzett (előadott, kiadott, de tudjátok már úgyis) mű felhasználására, hamar kialakult az úgynevezett közös jogkezelés intézménye. Ekkor a felhasználó egy helyre - a jogvédő egyesületnek - fizet, velük állapodik meg a felhasználásról, a szerzők (stb) pedig az egyesülettől kapják meg járandóságukat.
A rendelkezésemre álló idő alatt nem tudtam alaposan utánajárni az amerikai szerzői jogi törvénynek (ami mindenképpen megér egy misét, úgyhogy később visszatérünk rá), viszont a magyar szabályozással nagyjából tisztában vagyok.
Sőt, meg is kerestem az Artisjust ezügyben, lévén az általuk kiadott jogdíjközlemény csak a karaoke show-t ismeri, az online karaoke fogalmát nem.
Több - a fogalmakat tisztázó - email váltás után az alábbiakban kristályosodott ki a jogszerű online karaoke felhasználás feltételrendszere:
1.) Ilyen esetben nincs klasszikus értelemben vett előadó (hiszen csak a zenei alapot halljuk, ami az esetek többségében MIDI formátumú, még ha MP3-ba konvertálták is)
2.) A kiadó helyett a MIDI alap előállítójával kell megegyeznünk a felhasználásról, vagy készíthetünk saját zenei alapot (engedélyeztetni persze ilyenkor is kell)
3.) A szerzői jogdíjat az Artisjus-nak kell befizetnünk az aktuális jogdíjszabályzat szerint.
Ha az előállítóknak fizetett összegtől most el is tekintünk, akkor leegyszerűsítve annyit mondhatunk, hogy a karaoke oldalak üzemeltetői formás havi apanázzsal támogatják országuk jogvédő szervezetét, aminek mértéke függ a felhasználás módjától (le lehet-e tölteni a számokat, vagy sem, pénzbe kerül-e a szolgáltatás, vagy sem, stb.), de egy meghatározott minimum értéknél nem lehet kevesebb.
Magyarországon ez jelenleg egy 1.000 dalt tartalmazó oldal esetében kb. 60.000 Ft+ÁFA / hó (összehasonlítás képpen a SingSnap adatbázisa mintegy 15.000 zenei alapot tartalmaz), és akkor még mindig maradt egy érdekes kérdés: Mi a helyzet a felhasználók által készített felvételekkel?
Hiszen a zenei alapra ráénekelve a felhasználó előadóművésszé nemesül, neki a szerzői jogi törvény szerint innentől kezdve különböző jogai lehetnek, többek között akár jogdíj is járhat neki, ami azt az abszurd helyzetet eredményezheti (kellően elrontott felhasználási feltételek mellett), hogy az oldal üzemeltetőjének nemhogy bevétele nem származik az oldalból, hanem még ő fizet (jogdíjat) a látogatóinak.
Lehet, hogy ezért nincs magyar karaoke oldal? Erre a kínzó kérdésre (néhány másikkal együtt) még várjuk a választ az Artisjus-tól, ahol a szabadságolások miatt most gyakorlatilag áll a munka. Addig is jó éneklést a külföldi oldalakon!
